Ha most Szirmai-módra
hobbielmélkednék, azt mondanám, beszéljünk egy kicsit a kulturális differenciák
békés egymás mellett éléséről.
Nos, van, ahol
úgy tűnik, ez nem valósulhat meg igazán, legalábbis a XVII. századi Japán, ahol
ajánlónk tárgyának története is játszódik, ilyen. És akkor most szögezzük le: teljesen
jól működő kultúrákba belebarmolni egész egyszerűen seggfej dolog, és nem csak
azért, mert fellógathatnak érte két napra a pöcegödör fölé (és akkor még olcsón
megúsztad, japán mérce szerint).
A Némaság, úgy amellett, hogy oldalakon
keresztül lehetne elemezni csak a címet (pacsi, végre valami gondolkodnivaló),
erről szól. Két, önmagában jól működő kultúra találkozása és kudarca az egymás
mellett létezésre tett kísérletben. Ugyanis mi történik? Az európai katolikus
egyház végtelen megalomániájában és egész kontinensnyi méretű messiás-tudatában
gyakorlatilag világuralomra tör. Legyen mindenki keresztény, és akkor jó lesz.
Ja. Meg a kisfaszom.
Egy darabig
működik a dolog (mondjuk…), de egyszer csak elérnek Japánig, ahol is olyasmivel
találják szemben magukat a kedves portugál és spanyol misszionáriusok, amire
egyáltalán nem számítottak: fejlett kultúra és rendezetten működő társadalom.
Bezonyka, a japán nem egy barbár földtúró népség, amit könnyűszerrel lehet
agymosni. Persze, azért akadnak fogékonyak mindenhol, de a kereszténység
Japánban a mai napig elenyésző kisebbség, 2017-es adatok alapján olyan 1,5-2%
körüli az arányuk.
Az első
keresztények a XVI. század közepe táján landoltak Japánban, és a helyi vezetés
egy ideig hagyta is őket szórakozni; valószínűleg túl döbbentek voltak ettől a
mindfuck-parade-től, hogy bármit is tegyenek. De persze ez nem tarthat örökké,
eljön az idő, mikor valakinek elege lesz és bedurvul. Itt kezdődik könyvünk (és
filmünk) sztorija.
Két portugál
pap nekiveselkedik, hogy eljussanak Japánba, de ők legalább nem ettől a
fenenagy megváltom-a-világot eszmétől hajtottak, vagy legalábbis nem
elsősorban. Nagyon nem. Ők egyszerűen egy eltűnt személyt keresnek, a
tanárbácsijukat, aki sok-sok éve nyom nélkül felszívódott valahol Japánban.
Terjednek kósza hírek arról, hogy egy japán helyi vezető úgy megszorongatta a
tökét, hogy végül vinnyogva, fülét-farkát behúzva hagyta ott az egyházát, de
ezt a két ifipapnak nem igazán akaródzik elhinnie. Úgyhogy úgy döntenek,
kiderítik, mi az igazság.
Meg is
érkeznek egy közben teljesen keresztényellenessé vált Japánba, ahol ha kiejted
a szádon, hogy keresztény vagy, már mész is a pöcegödör fölé lógni és
elmélkedni kicsit a hibáidon. Igen, a japánoknak nem kell a szomszédba menniük
kreatív kínzási ötletekért. Ezt a könyv és a film is szereti nagyon
hangsúlyosan az ember képébe tolni. Komoly spoiler nélkül akkor itt be is
fejezném a sztori ismertetését, de maradjunk annyiban, hogy kevés benne a
boldog pillanat szereplőink számára. Viszont igazából akármi is a vallási
hovatartozásod, már ha van egyáltalán, ez a sztori ad gondolkodnivalót, nem is
keveset. Úgyhogy te meg adj neki egy esélyt!
Sok esetben
mondják, mikor egy film könyvadaptáció, hogy érdemes előtte elolvasni a
könyvet, nos, ez esetben ez hatványozottan igaz. A Némaság film nem teljes a könyv ismerete nélkül. Működhet, de nem
fogod megérteni annyira. Élvezni meg amúgy se lehet a szó elemi értelmében,
úgyhogy…
Maradjunk
annyiban, hogy ez a könyv és film nem szórakoztat, nem is célja, de rohadtul el
tud gondolkodtatni, és szerintem ez már önmagában siker. Én nem bántam meg se a
könyv elolvasását, se a film megnézését, pedig alapvetően nem műfajom a
történelmi dráma.
Ja, és egy jótanács:
ha a könyvet keresed, ne az „S”-nél tedd. Az „E”-nél lesz. A jobb könyvtárakban
legalábbis…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése