Intermezzo - Pár gondolat a Nabuccóról

Ha jól rémlik, 2014 februárjában láttam először Nabuccót, még a Kesselyák-féle rendezés előttit, és azóta vagyok oda érte meg vissza – egyrészről. Másrészről viszont vannak nekem problémáim is vele, nem is kevés, bár ezek nem az énekesekkel, a zenével vagy akár az adott rendezéssel kapcsolatosak. Amiért én egyre erősödő ingert érzek szinte előadásról előadásra, hogy ekézzem kicsit ezt a művet, az a történet és a karakterek.

A sztori egyrészt néhány akkora plothole-lal van megverve, hogy a teljes szereplőgárda plusz a kórus úgy eshetne keresztül rajta, mint a pinty. Rögtön az első felvonás konfliktusa kapcsán adódik egy szerintem igen fontos kérdés: Fenéna hogy került a zsidók fogságába? Mert gondoljuk csak végig, hol vagyunk: Nabucco épp ostromolja Jeruzsálemet. Ez meg ugyebár azzal jár, hogy a város falai alatt több ezer babiloni katona állomásozik, egy teljes táborszervezet lett ott kialakítva, amit egészen nyilvánvalóan őriznek. Logikus, igaz? Az meg csak a koktélcseresznye a tejszínhab tetején, hogy a király lányáról van szó, ráadásul arról a lányáról, aki később az örököse lesz, a koronahercegnő. Mi következik ebből? Hogy Fenéna még a slozira se mehet el anélkül, hogy ne lihegne legalább két testőr a nyakában. Ilyen körülmények közt elrabolni őt… hát, vagy van pár szinte nem emberi zsidó titkosügynök, akik ezt képesek voltak megejteni, vagy Fenéna magának kereste a bajt, mert mondjuk meglépett a testőrök elől. Vagy bármi más, de akármi is, ezt illett volna jelezni, hogy mi az a történés, ami lehetővé tette a túszejtést.

A másik finoman szólva is kidolgozatlan szál Abigélé. Egyrészt a származása nem egészen tiszta, a karakternek valahogy hiányzik az előtörténete. Oké, megtudjuk, hogy „rabszolgafaj” (annyira imádom ezt az új fordítást, te jó ég…), de ezt még mindig lehet árnyalni, mert ugyebár egy gyerek összehozásához két ember kell; ergo az is benne van a pakliban, hogy Nabucco az apuka. Értelmezése válogatja. Ezen kívül ott van az a szerelmi szálnak csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető valamije Izmaellel – hozzátenném, ez a szál Fenénával is eltűnik valahol a negatív végtelenben úgy a második felvonás vége felé. Kiderül ugyan, hogy Izmael anno járt Babilonban, de hogy miként találkozott a lányokkal, mikor nyilvánvalóan Nabuccóval magával lehetett elintéznivalója követként, örök homályba vész.

Apró kis dolgok ezek, de a történet szempontjából fontos információk maradtak ki szerintem.

A másik bajom a sztorival az üzenet, amit közvetít, bár ezt leginkább a librettóban lehet tetten érni. Nos… mondjuk ki, minden erénye mellett a Nabucco librettója néhány ponton kifejezetten elmegy gyűlöletbeszédnek vagy mások elleni uszításnak, és ebben Zakariás élen jár. Ez a karakter egyszerűen undorító. Korlátolt, hiányzik belőle az empátiának még az árnyéka is, manipulatív, egoista, narcisztikus, gerinctelen, gyáva féreg. Az, hogy képes volt Fenénát felhasználni, szerintem mindent elárul róla. Egy olyan „vezető”, aki más háta mögé bújik és úgy próbálja zsarolni az ellenfelét, mert annyi tartása nincs, hogy nyíltan felvállalja a konfliktust, szerintem nem érdemel semmiféle tiszteletet vagy megbecsülést.

És ami a legjobban zavar: a darab a 2 óra 10 perces játékidő alatt végig arról próbál meggyőzni, ráadásul nem is finoman, hanem mocskosul szájbarágós módon (megintcsak a librettó hibája), hogy itt Nabucco a rosszfiú, őt kéne utálnom, mert jajj, de gonosz és romlott és lemészárolja szegény zsidókat és lerombolja a templomot és úristen.

Na már most, mi az a szituáció, amit az első felvonás felvázol? Nabuccónak akkora konfliktusa adódott a zsidókkal, amekkora már megérte neki, hogy Babilontól egészen Jeruzsálemig vonuljon, úgyhogy biztos nem lehetett kis dolog, bár természetesen nem derül ki, hogy mi a baj. Nem gond, megszokhattuk már, hogy ebben a librettóban soha senkinek és semminek nincs előtörténete… Mindegy, lényeg, hogy Nabucco ott van Jeruzsálemnél, személyesen, senki nem intézkedik helyette – és erre adódik egy Zakariás, ez a rohadt dög, aki azzal fogadja, hogy „Hé, nálam van a lányod, és most végignézheted, ahogy elvágom a torkát!” Hát, én valahogy nem látom a hibát abban, hogy Nabuccónak eldurrant az agya erre. Bármilyen normális szülőnek eldurranna, én konkrétan azon csodálkozom, hogy Zakariás megérte a felvonás végét. Az meg, hogy végig életben maradt… nope. Just NOPE.

A kismillió tárgyi tévedés, ami amúgy a librettóban szerepel, szintén megér egy misét, de csak egyet emelnék ki mint szerintem igen súlyosat: Nabucco NEM, ismétlem, NEM asszír! Mire Nabucco megszületett (i. e. 634), az apukája már igen komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az Asszír Birodalom megszűnjön létezni, és kábé amint kardot tudott ragadni, kicsi Nabby lelkesen csatlakozott ezen kísérlethez. Sikerült is nekik.

Jelenet a jelenleg futó előadásból (Erkel Színház)

Jelenet a jelenleg futó előadásból (Erkel Színház)