Intermezzo - A Nabucco meg az a bicskanyitogató utolsó mondata

...Vagy akár azt a címet is adhatnám ennek az írásnak, hogy miért gyűlölöm én olyan istentelenül szerencsétlen Zakariást, mert a kettőnek nagyon sok köze van egymáshoz. 

Hogy mi ez az utolsó mondat? Ez, kérem: "Szolgáld az ég Urát/S királyok királya léssz!" A kontextus, amiben elhangzik? Ó, semmi különös, csak annyi, hogy közvetlenül Abigél halála után vagyunk, amit Nabucco végignézett, és oké, hogy ez egy kettejük közti nagyon durva konfliktus még durvább lezárása volt, de nem lehet elmenni a tény mellett, hogy Nabucco felnevelte azt a gyereket, gondoskodott róla, törődött vele, látta felnőni, ott volt az élete fontos pillanataiban; és most elvesztette őt.

Ez a mondat, ami Zakariás szájából zárszóként elhangzik, és amit erősen kétlek, hogy vigasztalásnak szánt, az empátia teljes hiányáról árulkodik számomra, arról, hogy a legkevésbé sem látja át a történteket, de ami a rosszabb, hogy nem is érdekli, hogy egy épp gyászoló szülőhöz beszél, csak nyomatja ezt az istenkézős maszlagját, ami aztán rohadtul nem old meg semmit.

Zakariás már igazából ott elásta magát nálam, mikor Nabucco gyerekét használta túsznak, hogy ez milyen egy aljas, undorító és gerinctelen húzás, szerintem nem igényel különösebb ragozást. Nabuccóval van konfliktusa, legyen annyi vér a pucájában, hogy nem bújik egy ártatlan mögé. Igazából valahol meg is lepett, hogy van ennél lejjebb, de... van.

Kesselyák Gergely rendezését ugyan sok dolog miatt lehet szidni, de ez az bizonyos utolsó jelenet nagyon ott van, bármelyik szereposztásról is legyen szó, mert hangsúlyt helyez arra, hogy Nabucco itt elvesztette egy családtagját, Kesselyák ezt nem próbálja elbagatellizálni; de amit Kálmándi Misi a tegnapi előadáson csinált, az egy olyan gesztus volt, amitől még jobban ütött az egész jelenet. Én ugyan egy pillanatig se merem azt állítani, hogy tudom, vagy akár csak sejtem, hogy mi járhatott a fejében, de ő rátett még egy lapáttal a szituációra: ő nem csak végignézte, ahogy meghal a gyereke. Ő a karjába vette őt és szembefordult Zakariással, szembesítette azt a nyomoroncot azzal, ami éppen történik vele, és ebben valahol elrejtve, vagy nem annyira elrejtve, de benne volt az is, amit én gondolok erről az egészről. Hogy Nabuccóban igenis ott van az ebben a pillanatban, hogy "most halt meg a gyerekem, te rohadék, komolyan, de komolyan van pofád ezzel jönni nekem?!"

Az, hogy ez egyáltalán kijött Zakariás száján, számomra csak annyit jelent, hogy őt egyáltalán nem érdeklik a körülötte élőket érő bajok, tragédiák, csapások, ő csak a magasságos jóistenkéjével van elfoglalva. Komolyan mondom, nem tudom eldönteni, hogy hogyan kéne elküldenem hozzá: dobjam be az Éhezők viadala arénájába, esetleg Westeroson kéne szerencsét próbáltatnom, vagy, és ami a legszimpatikusabb, bízzam rá a Walking Dead csapatára. Hm... Igen, azt hiszem, ez utóbbi lesz a legmegfelelőbb.